Sziasztok!
Ismét én jelentkezem, de most nem ám azért, mert mondjuk
Steve nem jelentkezik, csak úgy megengedte, hogy ha van kedvem néha napján
azért írhatok. Most elérkezett az idő, hogy nagyjából 2 hónap együttélés után,
írjak erről pár sort, így itt az idő, hogy Zéé vegye át a tollat ismét. :P
Az egymás mellett való élésnek megvannak a maga előnye és
hátrányai, úgymond valamilyen szinten alkalmazkodni kell a másikhoz, nálunk ez
eddig egész jól ment, még nem nyírtuk ki egymást. xD Az első amit imádok
Steveben, hogy szeret mosogatni, de azt nagyon, komolyan mióta itt van, én kb
2x ha mosogattam, pedig néha már én érzem magam rosszul, mert akkora kupac
mosogatni valót hagyok itt neki. Stevenek azért nem csak ez az egy jó
tulajdonsága van, de ez mindenféleképpen kiemelhető, mivel én utálok mosogatni.
Most hogy itt van, nekem azért valamivel könnyebb mivel, párom még mindig nem
tudott utánam költözni, így nem vagyok mindig egyedül, nem azt mondom, hogy nincsenek
barátaim/ismerősök itt Budapesten, de nekik is megvan a maguk kis élete rajtuk
sem lehet folyamatosan lógni. Budapestre visszatérve, nekem továbbra is tetszik
a város, persze szeretnék többet látni a szép dolgokból, ezzel csak egy baj
van, itt van a komor tél, hogy én mennyire nem szeretem ezt, sötét van, vagy
szürkeség, akkor már legyen hó ha igazán tél van, mert a fehérségnek szerintem
megvan a maga bája.
Steve már beszámolt róla, valamelyik nap voltunk a Why
Not-ban, teljesen egyet tudok érteni, az általa leírtakkal, hogy baromi kicsi,
viszont kintről isteni a kilátás. Stevet meg nem kellett félteni, mókásra itta
magát 1 sörtől, haza felé útról vannak hiányosságai, melyeket eddig direkt
eddig nem mondtam neki, a kedvencem mikor a jelző tábla körül lejtett egy kört
mint egy rúd táncos. :D
Steve persze, még józanon is vicces, még mindig emlékszem,
amikor megismerkedtünk néhány éve, Békés megye, egyetlen plázájában voltunk, és
meséli nekem, hogy ebben a megyében annyira nincs semmi, hogy tavaly kénytelen
volt átutazni Szegedre, hogy ott a Douglas-ban megvegyen egy parfümöt. Mondanom
sem kell, belőlem egyből kitört a röhögés, ugyanis, mikor bővítették a plázát,
2008 környékén akkor a földszinten természetesen nyílt egy ilyen üzlet. Steve
persze ezt nem akarta elhinni, kb mindaddig míg meg nem mutattam ne ki, az akkori üzlet térképet, mert van olyan
hely ahol még mindig ez van, és akkor nagyon elkezdett vörösödni. :D
De ha már itt tartunk vicces storyk, akkor jöjjünk vissza a
jelenbe. Általában Steve valamiért mindenhonnan el akar késni, persze mindig időbe
kezdi a készülődést, de a végén mindig olyan mint valamilyen beszívott nyúl aki
ugrál össze vissza a lakásban, eleinte zavart, de ma már csak nevetek magamban
:D
És ha már a készülődést is megemlítettem, akkor nem tudom
kihagyni, amit ő is leírt, mégpedig hogy zabál, de nem is keveset. Szóval én
akinek, tényleg van egy kis plusz fölöslege, amiből az a terv, hogy 20 kilót
leadjak, az én evési szokásaim az övéhez, sehol nincsenek. Képzeljétek el,
mikor hazajön, 6-7 kifli vagy zsemle, ez megtömve, nem ám csak úgy, ez az alap
(én elbújok az én 2 zsemlémmel), és ez után jön még általában a nasi…. Na itt
szoktam aztán kiakadni, valamelyik este elővesz, egy csokis puszedli zacskót,
és kb. 10 percre rá, az egészet el is pusztította, és ezek után nem hiszem el,
hogy tud 60 kiló lenni vaságyastól.
Csak, hogy ne csak a vérét szívjam, mindig Steve egyébként
igen is jó ember, viszont vannak dolgok amikben, hát nincs meg a mersze
meglépni dolgokat, sokat vaccilál dolgokon, és idegeskedik is rajta, és önbizalomból
sem ártana neki több. Ilyenkor próbálok neki segíteni, persze amit mondok,
akkor nem fogadja el, de nem egyszer volt rá példa, hogy miután ő is átgondolta
a dolgokat, mégis belevág.
Az utóbbi időben, éppen a párkapcsolatok terén szívtan a
vérét állandóan, hogy ideje lenne bármit is lépni, még ha az a partner csak éppen
arra kell, mert hát volt már randin, de eddig mindet elhajtotta. Most nem tudom
mi változott, de a múlt héten bejelentette, hogy randija lesz. Én persze már
elkönyveltem magamban szegény srác, vajon milyen indokkal lesz lerázva. El is
jött a randi napja, Steve szokásos beszívott nyúlként készülődött (tényleg nem
tudom mit szedd, de lassan kérek tőle :D), én meg itthon játszottam a PS4-en,
elmúlik este 10, amiért már én voltam meglepődve, hogy még nincs itthon,
mindegy én lefeküdtem. Másnap a párom Maci mondja, hogy Stevvel minden ok, mert
ő reggel azt látta kiírva Facebookon, hogy kapcsolatban van. Nah én erről nem
tudtam semmit, de mikor hazajött, jött persze egy kis kérdezgetés, és igen egyenlőre
úgy tűnik minden ok velük. Az új emberünket pedig nevezzük D-nek. Szóval D, jó
helyen kapta el Stevet, főleg hogy az első randi után már párkapcsolat a
státusz. :D
Steve az utóbbi pár napban tiszta cuki, mint mikor mindenki
a kapcsolat elején van, hazajön, és még le se vetkőzött szinte, de számítógép
bekapcsol, és az első hogy D-nek írjon. Én Stevenek sok sikert kívánok, ehhez a
kapcsolathoz, kijárna neki is végre egy kis jó az élet nevezetű játékból.
Picit hosszúra nyúlt ez a bejegyzésem, de ezt tudjátok be
annak, hogy ritkán írok, és persze csak akor ha engedik :D (főleg, amit ezért a
bejegyzésért kapok majd :D)
Legyetek jók!
Zéé
És az elmaradhatatlan youtube videó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése