Hullámvölgyek....

Egyszer fenn, egyszer lenn.... ez is lehetne ennek a bejegyzésnek a címe....

Minden ember valamilyen szinten hangulatember, de nem mindenkinél érződik ez nagyon.... Nem tagadom...néha engem is elkap az a hangulat, amikor már betelik a pohár (az állandó optimizmuson ellenére is).... és legszívesebben sírnék.... de szerencsére ezek nem hosszú periódusok szoktak lenni.... bár mostanában eléggé érzékeny vagyok (ezt egy párszor már írtam korábban....)

A hangulatingadozásokhoz természetesen az is hozzákapcsolható, hogy milyen események és impulzusok érik az embert....

Tudjátok, én egy olyan személy vagyok (és ezt az ismerőseim alátámaszthatják), aki sokkal jobban törődik másokkal és azok érzéseivel mint saját magával (mármint érzelmi alapon)....   Nem vagyok naiv.... csak nagyon önzetlen..... Nem szeretem, amikor szomorú, pesszimista emberek vesznek körül... ezért igyekszem mindig lelket önteni az emberekbe.... Emlékszem, az egyetemi vizsgák előtt is mindenkit én bátorítottam, hogy sikerülni fog... előfordult olyan is, hogy pont én nem mentem át a vizsgán és nekem kellett ismételni a vizsgát.... hááát igen, ez vagyok én....

Most hogy itthon vagyok.... próbálom magam hasznossá tenni, tegnap reggel elkísértem anyumat a laborba, mert vérvételre kellett mennie, mert ma MRI-re kellett mennie.... és saját tapasztalatból tudom, hogy nem jó egyedül menni... már csak azért sem, mert a cuccaidat nem mered kinn hagyni a váróban.... de miközben fogod le a vérzést, akkor meg bénázol a cuccokkal.... így ezáltal is megkönnyítettem anyum dolgát :)

A mai napon pedig mondtam nővéremnek, hogy majd én elmegyek unokaöcsémért az iskolába, hisz annyi időm van, hogy eltudok menni érte :) :)
Lehet, hogy már meséltem unokaöcsémről, most 7 éves és kár tagadnom, hogy imádom :) :) Hiperaktív... szóval mindig 6x meggondolom, hogy elvállaljam-e a felügyeletét.... de ma az iskolában nagy élmény ért vele kapcsolatban :)
Vártam az osztálytermük előtt (a többi szülővel együtt) és egyszer csak nyílt az ajtó.... unokaöcsém mikor meglátott.... nagyon meglepődött, de láttam azt a mosolyt az arcán, amivel kifejezte örömét :) :)
Rohant hozzám: "Bátyus, bátyus!" (Igen, ő bátyusnak hív engem) :D :D
Abban a mosolyban és örömben minden benne volt.... A gyerekek mindig őszinték és persze tudom, hogy nem ezzel kell összehozni a dolgot.... tudjátok, olyan vagyok amilyen(a meleg dologra gondoltam)... de unokaöcsémnek ez lényegtelen, mert ő szeret.... és ez olyan hatalmas erőt tud adni az embernek..... annyi rossz történik az életben, rengeteg csalódás éri az embert az élete folyamán.... és egy ilyen dolog elfeledteti ezeket a rossz dolgokat.... :) :) Ilyenkor döbben rá az ember, hogy az ilyen, úgymond egyszerű dolgok a legfontosabbak :) :)
Nagy hatással lehettem rá, mert ezt mondta hazaérkezéskor: "Bátyus, holnap te is viszel iskolába?" :) :) :) :)

Unokaöcsém láttán mindig elgondolkodok rajta, hogy én is szeretnék majd gyereket, csak ahogy írtam valamelyik bejegyzésemben (talán a "Más dolgok az életben" címűben), hogy ez a melegeknek azért nehézkesebb.... nem is kicsit.... meg megtalálni egy pasit, akinek szintén ilyen tervei vannak és ezt komolyan is gondolja..... Jóóó, én sem most azonnal akarok gyereket, hanem majd kb. 35 éves korom környékén gondolkodnék el rajta, amikorra már meglennének egy gyereknek az alapok.... én így gondolom :) De még nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő.....

Biztos emlékeztek az előző bejegyzésben taglalt eshetőségekre F-el kapcsolatban....
Nos, köszönöm minden kedves véleményt.... volt köztük 1-2 érdekes is..... ismerősök által..... xD
Volt egy jó pár "H" válasz is..... xD xD De a legtöbben azért az első kettőre voksoltak :)
El is döntöttem, hogy következő találkozáskor tényleg el kell mondanom néhány dolgot.... igen, tudom, benne van a pakliban, hogy elveszítem, mint barátot is.... de ha várok.... akkor magammal szúrok ki.... és bánni fogom, hogy nem mondtam el.... Úgy gondolom, hogy megkönnyebbülnék, ha elmondanám neki.... de nem fogok túlzásokba esni.... csak szimpla dolgokat mondok neki, amiktől simán levágja a dolgokat.... és túlkomplikálni sem akarom és nem is fogom......
Ha már erről szól ez a bejegyzés, akkor leírom: a hangulatom mindig jó, ha F-el találkozok vagy csak beszélgetek skype-n :D :D Még mindig nem felejtettem el, ahogy alszik..... na az is egy olyan pillanat volt, amiért kb. érdemes meghalni :D :D azóta is bánom, hogy legalább egy puszit a homlokára nem nyomtam..... De majd máskor, remélem, hogy lesz még rá alkalmam..... :) :)

Visszatérve a hullámvölgyekhez..... néha tényleg van.... pláne így álláskeresés közben. De úgy gondolom, hogy mindenből érdemes a legjobbat kihozni. Tudom, könnyű mondani.... de meg kell próbálni ;)

A mai napom is olyan volt, hogy jól indult.... aztán természetesen történtek negatív dolgok is.....
/Erről a negatív dologhoz csak annyit fűznék hozzá (nem akarok nagyon erről beszélni): nem mindig jó, ha érted az orvosi szakszavakat egy eredménylapon.... :( :'(  Én a geográfus és az orvos szakma között hezitáltam egyetemi felvételikor.... az előző nyert..... szóval ezért értek néhány szakszót.....nos ennyit erről..../
Ezek után elmentem unokaöcsémért.... a régebbi szomszédunkkal is találkoztam, aki egy kedves középkorú nő. Ő megerősített a szavaival abban, hogy érdemes a fővárosba tervezni, mert az ő fiaik is ott élnek.... Nehéz volt elengednie őket, de rájött arra, hogy Békés megyében nincsenek lehetőségek. Mondta, hogy biztos összejön nekem, nagyon szurkol. :) :) :) :)
Ma este pedig (igaz, hogy csak egy keveset, de én ennek is örültem) szintén beszélgettem F-el :D :D
A kedves, aranyos, intelligens, helyes arcú, elbűvölő mosolyú F-el :) <3

Ezért mindenkinek üzenem, fel a fejjel!!!! A szabály is kimondja, minden rossz után valami jónak is kell történnie :) :)
Vigyázzatok magatokra, minden jót!
Üdv: Steven :) :) :) :)

Nos, most pedig jöjjön két pozitív zene:
Janicsák Veca - Labirintus :) :)
Bruno Mars - Runaway Baby :) :)