Lépni és lezárni....

Sziasztok!

Nos, az elmúlt pár nap szintén elég érdekesen telt.... Szombaton beszéltem F-el, de észrevettem, hogy az utolsó találkozásunk óta (a katasztrofálisan balek voltam hétvége) hűvösen állt hozzám.... egyszavas válaszok, rövid, nem túl részletes írások.... ezért vasárnap elhatároztam, hogy most már nem várhatok, tudatnom kell vele a dolgokat....

Tudjátok, benne van a pakliban, hogy a jövőben elveszíthetek egy másik számomra fontos személyt is, ezért úgy gondoltam, hogy ha F-et el kell veszítenem, akkor inkább most, mint később.... :(  Esélyt sem akarok adni arra, hogy akár 2 személyt is úgymond egyszerre veszítsek el....

Vasárnap este kb. 3-4 óra hosszáig fogalmaztam az üzenetemet... kb. olyan 8 sorosra sikerült, röviden, tömören a lényeg benne volt..... Sokáig gondolkodtam, hogy hol küldjem el neki: facebook, skype, e-mail? A facebook mellett döntöttem, mert skype-n lehet, hogy csak akkor kapja meg, ha egyszerre vagyunk bejelentkezve, facebook-on pedig látom, ha elolvasta....
Nos, hétfő délután 5 óra felé elküldtem neki.... Utána le is kellett lépnem facebook-ról, mert jött nővérem és neki kellett dolgokat csinálni és intézni. Csak 8 után kerültem ismét géphez..... fel is léptem facebook-ra, és láttam, hogy 1 üzenetem van és azt is láttam, hogy F fenn van..... Tudtam, hogy tőle jött az az 1 üzenet, de még nem láttam, hogy mit írt vissza..... Körülbelül 20 percig vártam.... gondolkodtam, hogy el akarom-e olvasni és próbáltam felkészülni.... de végül elolvastam az üzenetet.
Szép, részletes választ írt.... Röviden azt írta benne, sejtette, hogy van valami a háttérben, de ő is mindig kerülte a témát. Nem akar kapcsolatot most és nem tudja, hogy hogyan kapcsolódhatnék a jövőben az ő életéhez.... Reálisabban gondolkodik és úgy tervezi a dolgait, hogy kb. 5-6 éven belül gyerekei is lehessenek.... Azt is írta az üzenet végén, hogy haveri alapon szeretné tartani a kapcsolatot, de úgy, hogy egyikünknek se legyen kínos és fájdalmas.....

Megértettem az egész üzenetét.... bár néha úgy éreztem, mintha komolytalannak hinne.... de abban a pillanatban úgy éreztem, hogy jobb is így, hogy csak barátok vagyunk.....

Viszont válaszoltam neki még annyit, hogy azért néha beülünk valahova meginni valamit és írunk egymásnak hogy hogyan alakulnak a dolgaink?............................ erre tegnap este óta válasz sem jött.... :( :( Még egy "ok" sem..... :( :'(
Abban a pillanatban esett le, hogy most már nem lesznek hosszas beszélgetések, nem lesznek üzenetváltások, személyes találkozások és apró összetűzések "döntetlenre kiegyezése".....................
Nem fogom látni az arcformáit a magyarázásai által, pláne nem fogom látni az aranyos alvását.... és nem fogom érezni parfümjének illatát sem..... :( :'(

De viszont tovább kell lépnem.... nagyon sajnálom, hogy így alakult, mert nehéz lesz továbblépnem, mert szeretem..... Nem bántott meg és még mindig úgy gondolom, hogy egy hihetetlenül remek személyiség, aki tényleg megérdemli, hogy boldog legyen és minden sikerüljön az életében, amit eltervezett....
Csak tényleg azt sajnálom, hogy teljes mértékben elveszítem.... :( :(
Elég sok mindenről eszembe fog jutni, ahol vele sétáltam, a trolijárat, az utca, ahol lakik..... és magáról a nyelvvizsgáról nem is beszélve....
Most még nem is érzem a hiányát.... szerintem ahogy telik az idő és ülepednek a dolgok.... az idő múlásával arányosan egyre jobban előfog törni a hiánya..... hiányérzetem lesz.... viszont tudom, hogy túl kell lépnem.... ennek így kell történnie.... nehéz lesz, nagyon nehéz lesz.... erősnek kell lennem.... idővel jobban leszek....

Egy ideig nem is tervezek nagyon ismerkedni.... ahogy írtam az előző bejegyzésben, tényleg remek emberek vesznek körbe, akik tényleg nagyon jó barátaim :) :) Velük is nagyon sok időt szeretnék eltölteni és új élményeket átélni velük :) :) :) :)
Remélem, hogy azt az űrt, amit F elvesztése okoz, valahogy kitudom tölteni..... Ahogy meséltem, rengeteg tervem van és új céljaim, amelyek egy jó időre meghatározzák az életemet.... most ezekre akarok koncentrálni.... ezért nem is tartom fontosnak, hogy valaki mással hirtelen kapcsolatba bonyolódjak.... úgy érzem, hogy most vagyok a legjobb korban, most kell megvalósítani a célokat, a terveket, és kiteljesedhetek szakmailag is.... :) :)

Folyamatosan jelentkezek munkákra is, bízom abban, hogy most már engem is kiválaszt egy munkaadó és egy nagyon jó munkahelyen dolgozhatok :) :)

Most ezek a tervek.... aztán meglátom, hogyan tovább.... hisz tudjátok az élet megy tovább és ahogy a kedvenc Paulo Coelho idézetem vége szól:
"Nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod."

A következő bejegyzésem ismét különleges lesz, kitaláltam valamit, ami által jobban megismerhettek engem, láthatjátok, hogy milyen dolgok érdekelnek, miket szeretek/kedvelek :) :) Remélem, hogy tetszeni fog nektek! ;) :) Lehet, hogy már holnap (bár már másnap van, szóval lehetséges, hogy már ma) megjelenik ebben a blogban :) :)

Legyetek jók, vigyázzatok magatokra!!!!
Steven

J.S.Bach: Suite #3  Egy kis komoly zene, nekem nagyon tetszik :)
Andre Rieu - A time for us Nos, ki ismeri fel ezt a zenét? :)
Westlife & Diana Ross :) :) :) :)
Demi Lovato - Heart Attack